Ismeretterjesztő

Nem a Star Wars volt az első, de az biztos, hogy a filmnek volt a legnagyobb hatása arra, hogy Magyarországon a tudományos-fantasztikus kultúrának annyi követője legyen. A hazai rajongók legfontosabb fóruma a Galaktika volt, amely főszerkesztőjéről, Kuczka Péterről szól a mai XXI. század. Kuczka hithű kommunistaként Rákosi támogatója volt, verseket írt a pártról és „kedves vezetőről”, majd totális kiábrándulás következett. ’56-ban Nagy Imre támogatója, amiért teljes szilencium és nélkülözés következett. A Móra Könyvkiadónál azért bízták rá a sci-fi irodalmat, mert akkor az még súlytalan, gyerekirodalomnak számított. Kuczka aztán az egész műfajra hatással volt, sok fiatalnak adott lehetőséget. Kiss Balázs filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

A 80-as években, ha valaki felvételizett a Képzőművészeti vagy az Iparművészeti Főiskolára, egyúttal a kirakatrendező szakmunkásképzőbe is beadta a jelentkezését, mert akkortájt ez az intézmény volt a művészeti intézmények „előszobája”. Az iskola szabad szellemű képzési módszereinek, és az ott tanító művész pedagógusoknak köszönhette népszerűségét. Az oktatás két évéből egy teljes esztendőt szántak a kortárs képzőművészet oktatására. A külföldről beszerzett művészeti írásokat házilagos fordítással, stencilezett példányokban tették hozzáférhetővé a diákok részére. Az oktatás gyakorlatorientált volt, az év végi művészettörténet vizsgára performansszal vagy happeninggel kellett készülniük a diákoknak. Az egykori igazgató szerint a 80-as évek iskolai oktatása nyitottabb keretek között működött, mint a mai. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Karády filmjére tódultak az emberek 1939-ben, az utolsó békeévben. A nyár boldog volt, pedig a játékboltok kirakataiban fegyverarzenál volt: gyerekpuskák, tankok és pisztolyok. Kevesen menekültek el. Mire kellett volna figyelni, honnan lehetett tudni, hogy jön a háború? Jelek, amelyekre nem figyeltek az emberek - Lázs Sándor filmje a XXI. században, ahol a történelem tükröt mutat a jelennek.

Ismeretterjesztő

Író, költő, képzőművész. Otthagyta az iskolát, hogy lakatosinasnak, majd vasöntödei munkásnak álljon. Hónapokig gyalogolt, hogy eljusson álmai városába, Párizsba, hogy aztán csalódottan írja, „én láttam párist, és nem láttam semmit”. A magyar avantgárd irodalom és képzőművészet meghatározó művésze, lapszerkesztője, mozgalomszervezője. Elkötelezett baloldali, szociáldemokrata, de pártokba és rendszerekbe tagozódni képtelen, független alkotó. Juhász Mátyás filmje Kassák Lajosról a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Egy épület, ahol mindenki megfordult, aki alakította a 20. századi magyar történelmet. Egy épület, ahol egymásnak adták a kilincseket a sztárok, a politikusok, és a művészek. Egy épület, amit évekig csak katonák laktak. Egy épület, ahová bejáratos volt a kémelhárítás. Milyen történeteket rejtenek a Gellért Szálló robosztus falai? Ki akart lovat elszállásolni benne és milyen előnyökkel járt a Gellértben dolgozni? Titkok, pletykák és vendégek Szondi Vanda filmjében a Gellért Szálló elmúlt 100 évéből a XXI. században.

Ismeretterjesztő

1989. március 15-én először ünnepelhették szabadon a ’48-as forradalom és szabadságharc ünnepét Budapesten. A legemlékezetesebb percek azok voltak, amikor Cserhalmi György színművész felolvasta az ellenzéki szervezetek követeléseit, a ’89 tizenkét pontját a tévészékház lépcsőjén. Míg egy évvel korábban még feloszlatták a rendőrök a tüntetést, ’89-ben már nem fenyegették őket. A 35 éve történt eseményekről egykori résztvevők és szervezők osztják meg emlékeiket Borsody István filmjében, a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Mellébeszélést, dicshimnuszt és elhallgatást is vártak a politikusok. Az agitprop osztály adta ki az utasításokat, miről beszélhetnek és miről nem – de mit tehetett az újságíró, ha igazat akart mondani, nem csak a valódit? Voltak-e igazi lázadók és miért álltak be oly sokan a politikusok mögé pont akkor, amikor az már nem volt kötelező? Újságírás a rendszerváltás előtt , közben és után, avagy miért hagytuk, hogy így legyen? – Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Szerelmi háromszög és sok zene. Miért bukott meg mégis a maga idejében a Habfürdő? Mert 1980-ban még nem tudtuk, hogy egy animációs film felnőtteknek is szólhat. Hogy nemcsak királyfik lehetnek a főhősök, hanem szingli nők, akik tanulni akarnak, hogy olyan kérdések is terítékre kerülhetnek, hogy miért nem tud megvalósulni a három gyerekes családmodell, és hogy az élet leghétköznapibb dolgai a legérdekesebbek. Kovásznai György megelőzte a korát. Radikális művészeti nézetei miatt a képzőművészeti és irodalmi életből leradírozták, ezért minden tehetségét animációs filmjei készítésére fordította. Művészetének zseniális eklektikáját, bátorságát, szabadságát csak a 2000-es években fedezte fel a hivatalos kánon. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

Milyen kártyás volt Kádár János? A pártfőtitkár a rablóultit szerette és csak filléres tétben játszott. Hogyan viszonyult a kommunista rendszer a szerencsejátékokhoz, miközben színészek, politikusok és gyári munkások is rendszeresen kártyáztak? A legnépszerűbb játék, az ulti hagyományait mára csak néhány utolsó mohikán őrzi.A magyar kártya évszázados története a dzsentri világtól a szocializmuson át a jelenig. Kilyén Tamás filmje a XXI. században.

Ismeretterjesztő

A Nyugat alapítója, az utolsó mecénás, vagyonos család sarja. Többnyire ennyi, amit Hatvany Lajosról tudunk. Politikai peréről, szenvedélyes műgyűjtő testvérérével, Ferenccel és tragikus sorsú húgával való kapcsolatáról, egy bordélyházban cselédként dolgozó szerelméről és a kapcsolatból született gyerekeiről már kevesen hallottak. Mi lett az elképesztő családi vagyon sorsa? Miért gondolja Moszkva a mai napig, hogy Hatvany Ferenc által vásárolt festmények jogosan porosodnak múzeumai pincéiben? Tudják-e egyáltalán a ma élő leszármazottak, hogy felmenőik micsoda végtelen gazdagságban éltek? A kérdésekre többek között az utolsó Magyarországon nevelkedett Hatvany leszármazottal, Hatvany Helgával keresi a választ Kerekes Borbála a XXI. század Hatvany családról szóló adásában.

Ismeretterjesztő

A család ellen nincs orvosság, szokták mondani. És mégis ez az életre a legszebb és legjobb megoldás. Fájdalom, harc és boldogság – ez a család. És az, amit az együtt élők annak neveznek. Lázs Sándor filmje a XXI. században.